- Blog -

Miért én? Miért mi?

Eltitkolt igazságok
2016-06-09

Az igaz szeretet nem mindig azt adja neked, amit kapni szeretnél, de mindig azt adja, ami a legjobb neked. Mindent, amit kapsz, örömmel fogadj, akár tetszik, akár nem. Gondolkodj el azon, ami nem tetszik, és ismerd fel, hogy miért volt szükséged rá. Az elfogadás ezután sokkal könnyebb lesz...

Az élet nem mindig a legjobb lapokat osztja nekünk, amit már nyilvánvalóan tapasztaltatok (legalábbis a mi szempontunkból legjobbakat). Vannak dolgok, amiket szeretünk, és vannak dolgok, amiket nem, és ha nem egyként kezeljük őket, akkor érzelmileg a padló és a mennyezet között fogunk pattogni, és a végén összetörjük magunkat. Soha nem volt ez annyira igaz, mint az elkövetkezendő hónapokban és években, amikor az őrültek az asztalra dobják a végső kártyáikat, amiket végül le kell csapnunk. Azon aggódni, hogy mi történhet esetleg, vagy azzal frusztrálni magunkat, hogy nem volna szabad megtörténne mindennek, nem segít azzal foglalkozni, ami most történik. Ez az, aminek látszik. Azon már nem tudunk változtatni, ahogyan ide jutottunk. Azzal sem tudjuk befolyásolni azt, ahová ez az egész el akart minket vinni, ha valami illuzórikus „mi lenne, ha?” vágyálomra összpontosítunk. Csak a MOST-ot tudjuk megváltoztatni és azt, ami van – nem azt, ami már volt, vagy lesz. Az, ami „lesz” csak akkor változhat, ha megváltoztatjuk a MOST-ot, nem utolsó sorban azért, mert a MOST az a metafizikai Univerzum, amelyből a holografikus valóság manifesztálódik számunkra. Nem tudjuk megváltoztatni az „itt-et”, anélkül, hogy megváltoztatnánk az „ott-ot”.Mindebből adódik néhány kérdés. Miért velünk történik mindez? Miért vagyunk ebben a valóságban, amikor mindez történik? Miért történnek bizonyos dolgok veled és nem velem, vagy velem és nem veled? Miért ilyen az életem és miért olyan másoké? Ha megválaszolod ezeket a kérdéseket, akkor mindent megváltoztatsz. 1990-ben, tudat-utazásom első heteiben egy látó azt mondta, hogy „ők” üzentek nekem. Az üzenet így szólt:

Az igaz szeretet nem mindig azt adja neked, amit kapni szeretnél, de mindig azt adja, ami a legjobb neked. Mindent, amit kapsz, örömmel fogadj, akár tetszik, akár nem. Gondolkodj el azon, ami nem tetszik, és ismerd fel, hogy miért volt szükséged rá. Az elfogadás ezután sokkal könnyebb lesz.

Ez a kulcsszó – elfogadás. Az, aminek látszik. Újra, hangsúlyozom, hogy ez nem ugyanaz, mint a belenyugvás egy helyzetbe, amiről ugyan tudod, hogy meg lehet változtatni, de mégsem teszel semmit. De térjünk vissza a kérdésekhez. Miért ilyen az életem, és miért olyan másoké? Látod a visszatérő tapasztalások mintáját az életedben? Mit mond el az élet magadról? „Gondolkodj el azon, ami nem tetszik neked, és ismerd fel, hogy miért volt szükséged rá.” Hosszú és néha kemény tapasztalatok árán megtanultam, hogy meg tudod változtatni az életedet, ha felismered, mit mond számodra az élet, ami nem más, mint amikor önmagad egyik szintje szólít meg egy másik szintet. Amint elismered azt, amit a tapasztalásod mond, azon, amit én az élet nyelvének nevezek, a tapasztalás eltűnik. A tapasztalás nem a büntetésről szól, hanem a tudatosság kitágításáról és a felismerés előtt álló akadályok eltávolításáról. A helyzetek, amelyekkel szembe kell néznünk, az emberek, akik megjelennek az életünkben, akár zajlik az élet, akár éppen egy helyben áll, mind önmagunkról mesélnek, és azt az irányt mutatják, amerre mennünk kell. Miért történik velem ez az élmény? Miért van annyi kellemetlenség az életemben? Miért vonzom ezeket a dolgokat az energiamezőmbe? Amint sikerül tanulnunk, nincs többé szükség a megtapasztalásra, és az feloldódik az éterben. Azok, akik nem azonosítják a „miért?”-et, arra ítéltetnek, hogy újra és újra átéljék ugyanazt a tapasztalást a végtelenségig, amíg végül sikerrel nem járnak. Megértetted már? Nem. Akkor fuss még egy kört, Bill! Az emberiség, mint egyetlen nagy egész, hamarosan annak a rendkívül izgalmas lehetőségét kapja meg, hogy felismerje a kollektív „miért?”-et – miért történik ez a fasiszta hatalomátvétel, amíg itt vagyunk, hogy megtapasztaljuk? A válasz nem lesz ugyanaz mindenki számára, de a nagy többségnek az lesz. Amikor az emberek rájönnek a megoldásra, a megtapasztalásnak vége lesz, mert már nem lesz rá szükség. A kiindulási pont az, hogy vessük el a tagadást. Az, aminek látszik, és amivel szembenézünk, azt le is tudjuk cserélni.

Van egy zseniális jelenet a Mátrix első részében, amikor Morpheus elmondja az igazságot Neonak az illuzórikus valóságról, amit igaznak vélt. Neo személyes átalakulásának a kiváltója az volt, amikor Morpheus azt mondta: „Te egy rabszolga vagy Neo. Mint mindenki más, te is rabságba születtél... Egy olyan börtönbe, amit nem láthatsz, érezhetsz, vagy érinthetsz meg. Az elméd börtönébe.” Ezután Neo a „piros pirulát” választja - ezzel felismeri, hogy ő egy rabszolga, és a szabadság mellett dönt. Most mindenkinek ugyanezt a döntést kell meghoznia. Nem holnap, a jövőhéten, vagy majd valamikor máskor. Még ma, ebben a percben. Semmire sem jutunk az Irányító Rendszer lebontásában, ha nem nagy tömegek készek ezt megtenni, szembenézve a következményekkel. Ha azok, akik idáig jutottak a könyvben nem kötelezik el magukat, akkor csak az idejüket vesztegették az olvasással. Így csupán jóval többet tudnak a saját börtönükről, de anélkül, hogy elköteleznék magukat a teljes egyéni és kollektív szabadság mellett, a cella ajtaja zárva marad. Miután meghoztad a döntést, hogy elismered a saját rabszolgaságod, és elkötelezed magad a saját és mások szabadsága mellett, minden megváltozik, feltéve, hogy mindez őszinte, nem csupán üres szavak.

Ez a változás az érzékelésben, a vágy a szabadság iránt megváltoztatja az energiameződ rezgési állapotát, és elkezdi feléd vonzani az embereket, helyszíneket, tapasztalatokat és tudást, amely révén elérheted, hogy ami felé elkötelezted magad, az meg is valósul. Nincs szükség szervezésre, mindez csak úgy megtörténik a „hasonló vonzza a hasonlót” elv alapján. Úgy tűnhet, hogy mindez egy szervezetben talál formát, de ezek valójában energikus hullámforma kapcsolatok a Metafizikai Univerzumban, amelyek a holografikus forma dekódolt „világában” jelennek meg. A kulcs az észlelésünk és hozzáállásunk megváltoztatása, azért, hogy létrejöjjenek ezek a kapcsolatok a Metafizikai Univerzumban, amelyek szinkronisztikus szervezetként jelennek meg ebben a holografikus birodalomban. Amíg tagadásban vagy a kognitív disszonanciában élünk azzal kapcsolatban, ami történik, vagy elutasítjuk, hogy elkötelezzük magunkat a szabadság biztosítása érdekében mindenki számára, a kapcsolt nem jöhet létre, és a dolgok úgy maradnak, ahogyan voltak. Ez nem ezoterikus köldöknézés; ez az első és legfontosabb lépés az Irányító Rendszer elsüllyesztésében.

Részlet David Icke „Ébred már az Oroszlán – Emberi Faj emelkedj fel” című könyvéből.

Megnézem a könyvet

<< < >> >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR