- Blog -

Az Arvisura és az erdélyi Aranylemezek

Magyar ezotérium
2016-12-09

Mi az Arvisura? Az emberiség körülbelül 70 000 éves múltjára visszatekintő, kozmikus tudást is rögzítő, úgynevezett Uráli Aranylemezeket, valamint ezek rovásírásos másolatait és a hozzájuk fűzött, hagyományokon alapuló kiegészítő tudásanyagot Arvisuráknak, vagy Arvisurának nevezzük...

A rovásírással lejegyzett Arvisurák másolata a második világháború alatt eljutott Magyarországra. Az eredeti lemezek még az Urál környékén vannak.

Én hallottam az ún. Erdélyi Aranylemezekről. Miben különböznek ezek az Uráli Aranylemezektől?
Az Erdélyi Aranylemezek szintén rovásírásos feljegyzéseket tartalmaznak, de ezek nem olyan régen, 1974-ben érkeztek a Földre, pontosabban Erdélybe, és valószínűleg a Szíriusz csillagképből származnak. Rovás- és képjelekkel kozmikus tudásanyagot rögzítenek.

Miért fontosak nekünk az Aranylemezek?
Ebből a két nagy információforrásból sokat tudhatunk meg a múltunkról és a jelenünkről, sőt még a jövőnkről is. Az Arvisura új oldalról mutatja be az emberiség történetét, és ősi birodalmakról, eltűnt kontinensekről számol be. Nagy mennyiségű információt tartalmaz általunk is ismert népekről és személyekről. Az Erdélyi Aranylemezeket eddig még csak részben fejtették és értették meg, de már most is megmutatkozik a rajtuk található rovásírásból, jelekből és geometriai alakzatokból, hogy az egész emberiség számára különösen fontos üzenetet hordoznak. Olyan üzenetet, ami a kozmosszal és a Föld benne elfoglalt helyével kapcsolatos. Végül, de nem utolsó sorban igen érdekes eredményre jutunk, ha a két forrást egybevetjük.
Bár a két tudásanyag térben és időben különböző helyről, illetve időből származik, mégis azonos történéseket írnak le, illetve azonos a szemléletük. Tehát a köztük lévő összefüggések feltárása jelentős lehet az emberiség számára.

Az Arvisura eredete

Honnan ered az Arvisura?
Az Arvisurát ősi idők óta aranylemezekre rögzítették. Ezekről egy manysi sámán több éven át tartó munkával készített rovásírásos másolatot. Unokája, Szalaváré Tura kapta a feladatot, hogy ezeket a másolatokat elhozza Magyarországra. A lemezeken szereplő tudásanyagot a hagyomány szerint tovább kell adni, az unokának ezért meg kellett tanulnia magyarul. Tura a második világháború alatt eljutott Magyarországra, és magával hozta a másolatokat is.

Miért kellett ezeket Magyarországra hozni?
A manysi felfogás szerint, a Vízöntő-korban ezt a tudást az úzoknak kell gondozniuk. Az úzok legközelebbi, még élő rokonai a magyarok. Legalábbis a magyar nyelv áll a legközelebb az ősi úz nyelvhez, azaz az ammai nyelvhez.

Mit tudunk az úz nyelvről?
Nem tudjuk pontosan honnan ered, de elég sok bizonyíték van arra, hogy ezt a nyelvet valaha az egész világon beszélték, és lehet, hogy kozmikus eredetű. Az „amma” megnevezést használom, amikor erre a kozmikus nyelvre, valamint ennek földi rokon nyelveire utalok anélkül, hogy nemzetekre hivatkoznék.

Mi a jelentősége a Vízöntő-kornak?
Okunk van azt feltételezni, hogy az emberiségnek meg kellett várnia a Vízöntő-kor kezdetét, mielőtt hozzájuthatott ehhez a tudásanyaghoz. Ha ez tényleg így van, akkor a magyar nyelv ismerete – mivel ez áll a legközelebb a lemezeken lévő nyelvhez – alapvető fontosságú ahhoz, hogy az emberiség megértse ezt a tudást.

Hogyan került Szalaváré Tura Magyarországra?
Az volt a feladata, hogy áthozza a lemezeket Magyarországra, és mindent meg kellett tennie, hogy ezt a feladatot teljesítse. Mielőtt elindult, fogalma sem volt arról, hogy Európában háború van. Összebarátkozott egy orosz tiszttel, akinek segítségével bekerült egy ejtőernyős szakaszba. Így jutott el Magyarországra. Sámán képességeit felhasználva kereste a megfelelő embert, akinek átadhatja a tudásanyagot, és így választotta ki Paál Zoltánt. Azonkívül, hogy átadta neki az aranylemezek másolatait, Szalaváré Tura sokat beszélgetett Paál Zoltánnal, aki így még teljesebb tudás birtokába jutott. Szalaváré Tura a háború alatt meghalt.

Mi történt azután? Miért nem hallottunk eddig az Arvisuráról?
Tudjuk, hogy Paál Zoltán sokáig őrizte a lemezek másolatait. Abban az időben Magyarországon, a politikai helyzet miatt nem lehetett ilyesmiről beszélni. Paál Zoltán Szalaváré Turától különleges, több ezer év óta csak beavatott sámánok által használt révülőszereket is kapott, melyek segítségével további ismeretekhez jutott. A rendszerváltás után az Arvisurát végre szélesebb körben megismerhették az emberek.

Ez azt jelenti, hogy nem minden az aranylemezekről származik, ami az Arvisurában van?
Igen. A szöveg három forrásból ered: az eredeti aranylemezekről, Szalaváré Tura és Paál Zoltán beszélgetéseiből, valamint Paál Zoltán elmélyüléséből. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem tekinthetjük az összes információt megbízhatónak, de az aranylemezek írásait összességében nagyon komolyan vehetjük.

Az Arvisurában a különböző forrásból eredő anyagok szét vannak választva?
Sajnos nem, és ezért ez az egyik olyan terület, ahol még több kutatást kell végeznünk.

Az egyik?
A rengeteg adat többségében igaz, de lehet közöttük olyan is, ami talán nem. Sok olyan kutatási terület létezik, ahol még van mit tenni. Abban reménykedem, hogy e könyv elolvasása után még több ember fog foglalkozni ezekkel a témákkal. Eddig – érthető okokból – a legtöbb kutatást magyarok végezték. Ez természetesen jó és szükséges, de ha ez az anyag jórészt igaz, akkor az egész emberiség számára hordoz üzenetet, méghozzá különösen fontos üzenetet. A magyarok nélkül ez a tudás elveszhetett volna, vagy legalábbis olyan rejtélyessé válhatott volna, mint a világ többi, nem „élő nyelven” fennmaradt tudása. Remélhetőleg vannak olyan emberek a világon, akik ugyan nem beszélnek magyarul, de szívesen segítenének megfejteni a sok fennmaradó rejtélyt. A manysik hozták ezt az üzenetet Magyarországra, és szerintem most, a Vízöntő-korban a magyarok feladata az, hogy ezt eljuttassák az egész világra.

Említetted, hogy a lemezek valahol az Urál hegység környéken vannak jelenleg. Pontosabban hol?
Az eredeti aranylemezeket az Ob egyik mellékfolyójánál, a Kondánál lévő barlangban rejtették el. Az Arvisura szerint a barlang bejáratát beomlasztották.

Mióta vannak az aranylemezek az Urál környékén? Mit tudunk a múltjukról?
Az aranylemezeket azért vitték el az Urál környékére, hogy biztonságban legyenek. Szinte az egész eurázsiai földrészt beutazták, és mindig tovább kellett őket szállítani, amikor valami veszély fenyegetett.

Milyen veszély?
Emberek és természeti katasztrófák is.

Ezt hogy érted?
Talán azzal kellene kezdenem, hogy mit tudunk az eredetükről az Arvisurából.

Ki írta az Arvisurát?
Az Arvisura két generációra osztható. A második generációt Kr. e. 4040-ben Agaba fősámán kezdte el. Így folytatott egy régi hagyományt, ami megszakadt, amikor az ősei földjét katasztrófa sújtotta.

Hol volt az a föld, és mi történt ott?
Azt a földrészt Ata-Isisnek hívták, de az Arvisurában gyakran röviden Ataiszként, vagy mostanában „Mu”-ként is emlegetik. Az Arvisura szerint Ataisz egy – körülbelül 1000 évvel Agaba ideje előtt – elsüllyedt kontinens. Az amerikai és ázsiai kontinens között helyezkedett el.

Agaba honnan tudott az Arvisura első generációjáról?
Ekkor még birtokában voltak azoknak a régi, Ata-isisi írásoknak is, amelyek katasztrófákról, özönvizekről, ősi kultúrákról és történelemről szóltak.

Mennyire régi ez az ősi kultúra? 70 000 éves?
Két jégkorszakkal ezelőtt létezett egy olyan fejlett civilizáció, amely az egész földgolyóra kiterjedt. Az Arvisura szerint a központ a mai Kárpát-medencében volt, ez volt a Meleg Vizek Birodalma. Mikor a Kárpát-medence is jég alá került, az emberek melegebb klímát keresve Ata-Isisre és Atlantiszra vándoroltak. Annak idején a Szíriusz csillagképből űrhajóval jól felkészített csoportok látogattak rendszeresen a Földre. Egyik ilyen csoport – 5 férfi és 3 nő – az űrhajó meghibásodása miatt nem tudott visszatérni a Szíriusz csillagképbe, így az akkor még létező Ata-Isis nevű földrészen rekedtek. Egy idő után elkezdték átadni tudásukat a földi embereknek, és tudatosan utódokat is nemzettek. Egy ideig a földön-kívüli csoporton belül egymástól származtak az utódok, majd az előző szíriuszi látogatás nyomán született Beavatott emberekkel is nemzettek utódokat. A további nemzedékek már földi emberekkel is keveredtek.
Az egyik szíriuszi nő kezdte el lejegyezni a szíriuszi tudományokat, történelmi adatokat és kultúrájuk szellemiségét. Ezt nevezték Ardvisurának, ami Igazszólást jelent. Egy idő múlva kialakult egy magas szintű, egyetemhez hasonló oktatási rendszer, és a kolóniákról is jöttek oda tanulni.
A hun nyelvjárásban az Ardvisurát Arvisuraként jegyezték le, és a Hun Szövetség révén máig így maradt fönt ez az elnevezés.

Eszerint tulajdonképpen a szíriusziak inspirációjára született meg ez az írás?
Igen. Kezdetei az Ata-isisi kultúrát létrehozó Szíriusz csillagképből érkezett lényekhez kötődnek. Amikor azonban a kontinens elsüllyedt, az Amerikában, Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában és Kelet-Kína területén lévő kolóniái önállóan fejlődtek tovább. Az Arvisurák „második generációjának” megszületése is egy ilyen kolóniához kötődik.

Ahhoz, ahol Agaba élt?
Pontosan. Ata-Isis elsüllyedése előtt a mezopotámiai területen lévő kolónia – Úr népe – elhatározta, hogy áldozati templomot épít. Ata-Isisből 24 hajón kaptak segítséget: nemes építőanyagot, kézműveseket és hun lovasokat. A lovasok segítettek a fuvarozásban és ők rendezték a felavatási szertartás lovas versenyét is. A hasonló nyelvet beszélő rokon hun törzsek (úzok, kabarok, avarok, széki- és kazahunok, stb.) jó lovasok és ügyes kézművesek is voltak. A kézművesek és hun lovasok azonban nem térhettek vissza Ata-Isisbe, mert az időközben elsülylyedt. Az itt rekedtek utódai elszaporodtak, és ivadékaikból jött létre körülbelül ezer év múlva a mai Kína területén a Hun Törzsszövetség. A Törzsszövetség vezetői választás útján kerültek hatalomra. Az első fősámán Agaba lett.
Agaba megreformálta az írást, elhagyta a képjeleket, és új rovásírást alkotott, amit általánosan használttá tett a sámánok körében. Az ő javaslatára kezdték el írni népeik történelmét is, az Ata-isisi hagyományok folytatásaképpen. A mindenkori fősámánok kötelessége lett, hogy a Hun Szövetség életének főbb eseményeit a valóságnak megfelelően megörökítsék. Az ilyen, főként aranylemezekre írt írások összessége az, amit Arvisurának, vagy Arvisuráknak nevezünk. Nyelvük jórészt az Ata-isisi úz nyelv. A rovósámánok nagy része ugyanis úz volt.

Tehát Agabához kerültek az írások, aki úgy döntött, hogy tovább folytatja ezt a hagyományt, és megírja népének történetét aranylemezekre. Ha mindez a mai Kína területén történt, akkor hogy kerültek a lemezek az Urál környékére?
Az aranylemezek többször veszélyes helyzetbe kerültek, ezért tovább kellett őket szállítani. Az Ata-Isisről származó írásokkal együtt azonban egy másik nagyon fontos tárgyat is sikerült megmenteni, az úgynevezett Szövetség Ládáját....

Részlet Kisteleki Géza „Az Aranylemezek üzenete” című könyvéből.

Megnézem a könyvet

<< < >> >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR