- Blog -

Reptilián kolóniák a Földön a teremtéstől a Római birodalomig - A kereszténység megteremtése

Idegen lények
2018-01-02

A judaizmus számos reptilián elemet hordozott magában, amiket ki kellett gyomlálni. Jézus a parancsolatokon alapuló vallást a szeretet alapjaira helyezte, mondván: „Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” Ez forradalmi volt. Az emberiség szereteten alapuló testvériségét még soha egyetlen vallás sem hirdette meg. Korábban az mindig istenek és istennők tiszteletéről szólt, az istenek haragját enyhítő felajánlásokról, áldozatokról...

A Szíriusz A-ról érkezettek különös helyzetbe kerültek. Egyrészről hűséget esküdtek az orioni királynőknek, és a szövetség értelmében nem tehettek semmit, ami a reptiliánok érdekeivel szembe ment volna. Másrészről azonban saját céljaik is voltak, és itt, ezen az apró bolygón, a galaxis peremén nem érezték magukat eléggé fenyegetettnek ahhoz, hogy tartsanak a reptiliánoktól, ha megszegnék a szerződés feltételeit. Meg aztán, ha féltek is egy teljes erejű reptilián támadástól, kisebb kihágások azt nem vonhatták volna magukkal. Továbbá a föld alá kényszerült reptiliánok nem tudták tartani a kapcsolatot a Sárkány-csillagképpel és az Orionnal. Így a szíriusziak kettős játékot kezdtek folytatni. A legfontosabb ügyekben segítették a reptiliánokat: az ő technológiájuk tette lehetővé az alakváltó-programot, és a hibridizációs tervekhez is hozzájárultak. Ugyanakkor saját terveket is szövögettek, főleg a vallások területén. A hibridizációban sokkal tapasztaltabbak és ügyesebbek voltak a reptiliánoknál, akik el voltak vágva az orioni technológiától. Mielőtt Atlantisz elsüllyedt volna, a szíriusziak követték az atlantisziak vonulását Egyiptomba. Atlan-szíriuszi (azaz lanti-szíriuszi) hibrideket akartak létrehozni, amiről úgy gondolták, tökéletes új, földi faj lehetne, természetesen szíriuszi befolyás alatt. Úgy vélték, Atlantisz eltűnésével ez lehet a legjobb módja a lanti kultúra földi újrateremtésére. Csakhogy tervüket a reptiliánok nem hagyták jóvá. Az így létrehozott faj volt a héberek legkorábbi csoportja. Swerdlow szerint: „Magasak és erősek voltak, és beszélték a szíriuszi nyelvet, ami azonos az ősi héberrel.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a héber nyelv szinte a semmiből bukkant fel… eredetileg a héber nyelvet kizárólag a [zsidó] papság és az egyiptomi titkos társaság használta.” Az egyiptomi papságnak megvolt a maga hieroglifikus nyelve, amit a szertartások során használt. A héberek nem rabszolgák, hanem fizetett munkások voltak Egyiptomban, illetve ügynökökként is használták őket: a hébereket küldték el Kánaánba, hogy rajtuk keresztül asszimilálják a kánaánita népességet az Egyiptomi Birodalomba. Ott aztán keveredtek a sumer-hibrid leszármazottakkal, akiktől eltanulták a reptilián vér-rituálékat és emberáldozati szokásokat. Erről Swerdlow így fogalmaz: „ezt egy olyan vallási konglomerátumba foglalták össze, ami ősi egyiptomi, atlantiszi és szíriuszi elemeket is magába foglalt – ez lett a judaizmus.” Az, miszerint Isten azt parancsolta Ábrahámnak, hogy áldozza fel a saját fiát, az új vallás jellemző vonása. Ez egy teljesen hétköznapi parancs olyan vallások esetében, amelyek gyakran élnek emberáldozatokkal. Később aztán a héberek áttértek az állatáldozatokra. Ez volt a sokkal civilizáltabb zsidó változata azoknak a közép- és dél-amerikai barbár emberáldozatoknak, amiket a reptilián hibridek gyakoroltak.

Ahogy a Testvériség, úgy a szíriusziak is tisztában voltak a vallások hatalmával és az alattvalók életére gyakorolt befolyásával. Az orioni királynők már korszakokkal korábban megtanulták a leckét, és alkalmazták is terebélyes galaktikus birodalmukban. A zsidók közel-keleti elterjedése egy terv része volt, ami nagy hirtelenséggel akarta meggyökereztetni a térségben az új vallást és az azzal járó praktikákat. Azt tervezték, hogy a judaizmus legyen az új emberiség egyetemes vallása. Swerdlow ezt írja: „a szíriusziak és reptilián szövetségeseik a Közel-Keletre összpontosítottak. Együttesen létrehoztak egy újfajta vallást és kultúrát, ami segíthette őket a világuralom megszerzésében. Ugyan mi lehetett volna erre alkalmasabb, mint egy nomád nép átprogramozása, ami aztán az új kultúrát és vallást mindenhová magával tudja majd vinni?”

A Testvériség sokkal előbbre tervezett. Az ő céljuk a globalizáció volt. A könnyen irányítható, egyforma világnépesség létrehozásának érdekében tudták, hogy egy egyforma világvallásra van szükségük. Az Exodust egy szíriuszi űrhajó követte nyomon, ami szükség esetén a zsidók segítségére sietett. Ha a szíriusziak képesek voltak aszteroidák üregesítésére és fekete lyukak általi mozgatására, a Vörös-tenger szétválasztása semmiség volt a számukra. Az „égből” hulló manna, amivel az éhező zsidó törzseket táplálták, technológiai úton előállított, maximális tápanyag- és energiaszintet biztosító élelem volt. Útközben a vallás újabb tanokkal gazdagodott, azzal a kristályba vésett Tízparancsolattal, amiket Mózes a Sínai-hegyen vett át a szíriuszi hajótól. A Tórát alkotó törvényeket a Frigyládában szállították, ami egy magas feszültségű elektromágneses vevő volt, és csak a védőruhát viselő papok közelíthették meg. Meg aztán úgyis csak a papok voltak képesek megérteni a Frigyládán keresztül érkező „isteni üzeneteket”, mivel azok héberül voltak. Swerdlow szerint Szodomát és Gomorát atombombákkal pusztították el, mivel lakosaik homoszexuális szokásai elősegítették az AIDS vírus terjedését, és ezt muszáj volt megakadályozni. Állítása szerint a romok között még napjainkban is kimutatható a radioaktivitás.

Immánuel eljövetele

A Szövetség megpróbálta útját állni a kékvérű és hibrid reptiliánok terjedésének. Swerdlow így fogalmaz: „szíriuszi segítséggel megpróbálták a poszt-atlantiszi maradványokat visszatéríteni a lanti kultúrához, amit addigra teljesen átvettek a reptilián hibridek. Természetesen az elszigetelt lanti csoportnak fogalma sem volt a veszedelemről, amit a szíriusziak csele jelentett. Amikor valaki mindenkinek a barátja, igazán senkié sem lehet.” A szíriusziak kettős játékot játszottak, közben pedig a saját céljaikat mozdították előbbre. A Szövetség rájött, hogy szükségük lesz egy rendkívül fejlett ember hibridre, ami a vallást képes lesz új útra terelni.
Swerdlow szerint:
„A csoport eltérített egy kivételesen tiszta emberi génekkel rendelkező fiatal nőt Izraelből, méhébe pedig genetikus úton egy bizonyos célra megtervezett embriót ültettek. Manapság ezt a nőt Máriaként ismerik, s aki ezért fogant meg szűzen… A Mária és egy lanti leszármazott mesterséges kapcsolatából jött létre Immánuel. Máriát elrabolták és megtermékenyítették, saját állítása szerint angyalok látogatták meg. Immánuelt fiatalon elszakították anyjától és a gízai fennsík nagy piramisához vitték. Itt sok-sok éven át tanulta a legősibb lanti, atlantiszi, egyiptomi tanokat, majd a Szövetség űrhajóin megtanították neki, hogyan tudja eltéríteni a tömegeket a reptiliánok befolyása alól. Feladata az volt, megtérítse a Föld három, legtisztább Ari-an [arian, árja – a ford.] génállományú embercsoportját; vagyis a hébereket, akiket a szíriusziak hoztak létre, a germán törzseket, akiket az aldebaraniak, és az észak-indiai Ari-anokat, akik a Himalája tövében éltek. Mindhárom nép jelképe az oroszlán volt, és az eredeti, szőke hajú, kék szemű lantiak leszármazottai voltak.”

(Így már érthető, hogy Louis B. Mayer, az MGM filmstúdió társalapítója miért az oroszlánt választotta jelképének. Valamilyen szinten érezte kapcsolatát a lantiakkal. Közismert, hogy Mayer ragaszkodott hozzá, hogy filmjei tiszták és magas erkölcsi színvonalúak legyenek. Az MGM filmekből tisztán kirajzolódik Mayer nőtisztelete, hiszen stúdiója több női filmsztárt adott Hollywoodnak, mint bármely másik. Ezzel próbálta meg ellensúlyozni a reptilián-szolga illuminátus Hollywood patriarchalitását.)

A Szövetség létrehozza a kereszténységet

Immánuel/Jézus kiválóan végezte a dolgát. Személyében megtalálták a tökéletes jelöltet. A Szövetség űrhajóján már felkészítették az árulásra, ám mégis saját lelki ereje és kitartása tette lehetővé, hogy dacolhasson az esélyekkel. Minden oldalról ellenséges csoportok vették körbe, mégis képes volt az új hitrendszer hirdetésére a dogmatikus, rituálékba temetkező zsidó papság és a több évszázados római kultúra több isten hite mellett is. Itt volt ez a gyengéd férfi a maga szandáljában, aki az ősi Palesztina dombjait és völgyeit járta, és elgondolkodtató hasonlatokat használva egyszerű, de mély szellemi igazságokról szónokolt. A judaizmus alapjait Mózes már megteremtette. Jézus feladata volt, hogy arra felhúzza az épületet, ehhez pedig szükség volt az üzenet megtisztításához. A judaizmus ugyanis számos reptilián elemet hordozott magában, amiket ki kellett gyomlálni. Jézus a parancsolatokon alapuló vallást a szeretet alapjaira helyezte, mondván: „Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.”

Ez forradalmi volt. Az emberiség szereteten alapuló testvériségét még soha egyetlen vallás sem hirdette meg. Korábban az mindig istenek és istennők tiszteletéről szólt, az istenek haragját enyhítő felajánlásokról, áldozatokról. Amikor Jézus kiűzte a templomból a pénzváltókat, azzal a Testvériség tyúkszemére lépett, akik a vallások elüzletiesítésében voltak érdekeltek. Néhány sékelért árulták a túlvilági boldogságot, és a pénz fontosságát hirdették, aminek segítségével aztán tovább manipulálhatták az emberiséget. Jézus eme lázadását 1500 évvel később Luther Márton ismételte meg, amikor tiltakozni kezdett a katolikus egyház búcsúcéduláinak árusítása ellen. A Szövetség ezt a szereteten, egymás segítésén alapuló zsidókeresztény etikát akarta a Földet öröklő új emberiség szellemi alapvetésévé tenni. Úgy gondolták, ezzel képesek ellensúlyozni a reptilián hibridek vér- és emberáldozati, elmekontrollon alapuló rabszolgaságát, azt a rendszert, ami már több ezer másik világban meghonosodott, szerte a galaxisban. A kereszténység az új emberiség helyes spirituális ösvénye terelését és a reptilián programozások visszaszorítását szolgálta.

Jmmanuel Talmudja

Jézus eljövetelének földönkívüli kapcsolatait az az ősi dokumentum is alátámasztja, amit Jeruzsálemtől délre, egy lakatlan vidéken találtak meg 1963-ban. Akkoriban, négy évvel a hatnapos háború előtt ez a terület, mint maga Jeruzsálem is, arab fennhatóság alatt állt, és nem képezte Izrael részét. A felfedezés Eduard Albert „Billy” Meier nevéhez fűződik, aki később földönkívüliekkel folytatott beszélgetéseivel és hihetetlenül éles, földönkívüli űrhajókról készített képeivel lett híres, amiket svájci otthona, Hinwil közelében rögzített.

Meier a hatalmas felfedezés idején éppen egy barátjával, Isa Rashiddal sétálgatott. Rashid korábban ortodox pópa volt, akivel Meier a szentföldi utazgatásai során ismerkedett meg. Az iratra egy ősi, félig betemetődött kriptában találtak rá, amibe kíváncsiságból másztak be. Egy lapos kő alatt egy gyantával lezárt tégelyben négy, arameus nyelvű tekercsre akadtak. A palesztin családból származó Rashid el tudta olvasni az ősi szöveget. A négy tekercs egy könyvet alkotott, ami a Jmmanuel Talmudja, vagyis Immánuel Talmudja címet viselte. Ennek jelentése „Isten velünk van”. Addigra Meier már többször is kapcsolatba került egy Asket nevű földönkívüli nővel, de híres fotói és másik, közismert idegen kapcsolattartójával, a Plejádokról származó Semjasevel folytatott beszélgetései még nem történtek meg, azok 1975-ben vették kezdetüket.

Meier kérésére Rashid 1963 augusztusára már hellyel-közzel lefordította a tekercseket németre, miközben Meier Indiába és Törökországba utazgatott. 1970-re mind a harminchat fejezettel elkészült. A fordításokat két csomagban küldte el Meier szülei házába 1974-ben. Különös módon a postaszolgálat megtalálta vele Meiert, pedig a családja idő közben elköltözött arról a címről. Rashid levele ugyanígy érkezett meg hozzá. Ebben beszámol Meiernek arról, hogy „bizonyos hatóságok felfigyeltek rá” és meg akarták tőle szerezni a könyvet. Állítása szerint keresztény és zsidó csoportok is üldözik, mert tisztában vannak vele, hogy annak tartalma károsan érintené mindkét vallást. Ennek következtében családjával elmenekült Jeruzsálemből és egy észak-libanoni menekülttáborba került. Az izraeliek 1974 júniusának közepén több libanoni tábort is lebombáztak, Rashid pedig meg volt győződve róla, hogy ővele akarnak végezni, és el akarják pusztítani a könyvet. 1976-ban Bagdadba költözött, ahol egész családjával együtt meggyilkolták!

Az égi fiak

Immánuel Talmudjából először is megtudjuk, hogy Isten kicsi ivel írandó. Személyében „az univerzum távoli szegleteiből ide vetődött utazók fejedelmeit” kell látnunk. Nyilvánvaló, hogy egy távoli csillag űrhajósaival van dolgunk, isten pedig a Földön megtelepülő utazók Kirk kapitánya. Azt is megtudjuk, hogy istennek volt egy „égi fia” és egy Semjasa nevű védőangyala, és hogy ő termékenyített meg egy földi asszonyt, aki aztán életet adott Ádámnak, az első embernek. Ádám „a földi emberek vérvonalának ősatyja”, „a fehér emberek apja”. Immánuel Talmudja eztán felsorolja Ádám nemzetségét egészen Józsefig, Immánuel apjáig. A nyolcvan generáció mind férfineveket említ, akik földi nőkkel léptek frigyre. Ezek közül lényegesnek csak a huszonegyedik Noé és az ötvenharmadik Dávid, Salamon apja számít. Az itt szereplő kronológia megfelel Swerdlowénak, aki Ádámot és az emberiség teremtését Kr.e. 40.000-re teszi, de csak akkor, ha egy átlagos generációt ötszáz évnek számítunk! Ugyanakkor ez nem lehetetlen, hiszen a Biblia ma elfogadott változata szerint csak Matuzsálem 969 évet élt!

Az emberiség mindkét forrás szerint egy viszonylag új keletű faj. Immánuel Talmudjából megtudjuk, hogy Máriát egy égi fiú, Gábriel termékenyítette meg, aki Rasiel egyenes ági leszármazottja volt. Valószínű, hogy Rasiel a hierarchia magas fokán áll, talán ugyanazon, mint Semjasa. Immánuel Talmudja szerint „ezzel beteljesítette isten szavát, aki a messziről érkezettek vezére volt, s aki ezen szavakat üzente Ézsaiás prófétán keresztül: »Lássátok, egy szűz teherbe esik az égi fiútól még annak előtt, hogy földi férfihez feleségül menne!«” Ezzel Immánuel, vagyis Jézus Ádám szintjére kerül, hiszen mindkettejüket egy égi fiú nemzette.

József, Mária leendő férje persze nem volt elragadtatva a hallottaktól, még az esküvőtől is vissza akart lépni! Ám ekkor Gábriel egy védangyalt küldött hozzá, aki ezt mondta neki: „Lásd, isten és követői, akik messzi űrből érkeztek, hogy megszabaduljanak egy átkos béklyótól, és egy földi nővel létrehozták az új emberi fajt… ne hagyd el őt, mert méhének gyümölcse nagy dolgokra hívatott! Vedd nyíltan feleségül, hogy férj és feleség legyetek a nép előtt!” Immánuel Talmudja nagyrészt megegyezik az Új Testamentumban foglaltakkal, mindaddig, amíg a feltámadáshoz nem ér. Itt egy attól eltérő, döbbenetes történetet ad elő, amit a következő fejezetben ismertetünk.

Ádám teremtése valamelyest eltér Swerdlow verziójától. A Talmudban Ádám egyetlen idegen fajtól származik, míg Swerdlownál tizenkét emberi faj és a reptiliánok DNS-ének kombinációjából alkották meg. Továbbá Immánuel Talmudja szerint a nők már a Földön voltak, míg Swerdlow a Teremtés Könyvével ért egyet, mely szerint „férfinak és nőnek teremtette őket.” A Talmud Ádámot teremtő, földönkívüli faja az Elohimra emlékeztet, arra a földönkívüli emberfajra, amit tizenegy másik faj bízott meg az új emberek megalkotásával. Továbbá beszámolója valós események leegyszerűsített változatának tűnik. Abban azonban az Immánuel Talmudja és Swerdlow beszámolója is egyet ért, hogy Jézus apja földönkívüli volt.

Részlet Len Kasten „Idegen világrend” című könyvéből

Megnézem a könyvet

<< < >> >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR