- Blog -

Enki könyve - Ötödik Tábla

Földönkívüli kultúrák
2018-11-26

A Lahmu bolygóról elindult a szekér, a Föld felé folytatta útját. A Hold körül köröket írtak le, hogy egy közbülső állomást ott felfedezzenek. A Föld körül köröztek, lassulva a vízre érkezéshez. Eridu mellett a vízre szállt le Nungal a szekérrel. Egy kikötőbe léptek, amit Enlil épített ki, már nem volt szükség csónakokra. Enlil és Enki megölelték nővérüket, Nungalt, a pilótát kézfogással üdvözölték. A hősöket, nőket és férfiakat a jelen lévő hősök kiáltozva üdvözölték...

Az Ötödik Tábla szinopszisa

Ninmah megérkezik a Földre egy csapat szakképzett ápolónővel
Magvakat hoz, hogy elixír-adó növényeket nevelhesse
Enlilnek híreket hoz törvénytelen közös gyermekükről, Ninurtáról Abzuban
Enki lakhelyet és bányákat alapít Edinben Enlil űrállomást és egyéb létesítményeket épít
A Földön a nibiruiak („Anunnakik”) hatszázan vannak
Háromszáz „Igigi” működteti a létesítményeket a Lahmu (Mars) bolygón Enlil, akit száműznek, amiért erőszakkal magáévá teszi Sudot egy légyotton, rábukkan az elrejtett fegyverekre
Sud Enlil hitvese lesz, új neve Ninlil, és fiút szül (akinek a neve Nannar)
Ninmah csatlakozik Enkihez Abzuban, és leányokat szül neki
Ninki, Enki hitvese megérkezik fiukkal, Mardukkal
Ahogy Enki és Enlil családja gyarapszik, klánok alakulnak ki a Földön
Az Igigik nehéz körülményeik miatt fellázadnak Enlil ellen Ninurta légi csatákban legyőzi vezérüket, Anzut
Az Anunnakik is fellázadnak, mert hajszolják őket az aranybányákban
Enlil és Ninurta kiközösíti a lázadókat
Enki felveti, hogy mesterségesen teremtsenek Primitív Munkásokat

A Lahmu bolygóról elindult a szekér, a Föld felé folytatta útját. A Hold körül köröket írtak le, hogy egy közbülső állomást ott felfedezzenek. A Föld körül köröztek, lassulva a vízre érkezéshez. Eridu mellett a vízre szállt le Nungal a szekérrel. Egy kikötőbe léptek, amit Enlil épített ki, már nem volt szükség csónakokra. Enlil és Enki megölelték nővérüket, Nungalt, a pilótát kézfogással üdvözölték. A hősöket, nőket és férfiakat a jelen lévő hősök kiáltozva üdvözölték. Mindent gyorsan kirakodtak, amit a szekér hozott: Rakétahajókat és égi hajókat, és a szerszámokat, amiket Enki tervezett, és mindenféle ellátmányt.
Ninmah mindent elmesélt fivéreinek, Alalu halálát és temetését, és mindent, ami a Nibirun történt; A közbülső állomást Lahmun és Anzu parancsnokságát is elmesélte. Enki helyeselt, Enlil zavarodott volt. Ez Anu döntése, szava megmásíthatatlan! Mondta Ninmah Enlilnek. Hoztam gyógyírt a betegségekre, mondta Ninmah a fivéreinek. Erszényéből egy csomag magvat vett elő, amit a talajba kell vetni; Bokrok fognak sarjadni belőlük, lédús gyümölcsöt termők.

A lé elixírt ad, jót tesz a hősöknek, ha megisszák. Elűzi a betegségeiket, és boldogabb lesz a kedvük! A magokat hűvös helyen kell vetni, meleg és víz táplálja őket! Így szólt Ninmah a fivéreihez. Mutatok neked egy helyet, ami erre a célra tökéletes! Mondta neki Enlil. Ott, ahol a leszállóhely épült, ahol cédrusfából lakhelyet építettem! Enlil égi hajójában ketten, Enlil és Ninmah az égbe szárnyaltak; A Leszállóhelyre mentek a hófödte hegyekbe, a cédruserdőbe ment fivér és nővér. A legnagyobb kő emelvényen landolt az égi hajó, és Enlil hajlékába mentek. Odabent Enlil átölelte és hevesen csókolta Ninmah-t. Ó, szeretett nővérem! Suttogta Enlil. Ágyékát megragadta, Nem öntötte méhébe magvát.
Fiunkról, Ninurtáról hozok hírt! Mondta neki halkan Ninmah. Ifjú herceg ő, kész a kalandra, kész rá, hogy csatlakozzon hozzád a Földön! Ha itt maradsz, hozzuk ide fiunkat, Ninurtát! Mondta neki Enlil. A Leszállóhelyre hősök érkeztek, rakétahajókat hoztak égi hajókon az emelvényhez. Ninmah erszényéből előkerültek a magok, és a völgy talajba vetették őket, Nibirui gyümölcsöt nevelni a Földön! Az égi hajóban Enlil és Ninmah visszatért Eriduba. Útközben Enlil megmutatta a tájat, megmutatta Edin kiterjedését, Az égből Enlil elmagyarázta terveit.

Örök tervet kovácsoltam! Mondta neki. Ami mindörökké meghatározza az építést, azt elkészítettem; Távol Eridutól, ahol a szárazföld kezdődik, ott lesz hajlékom, Laarsa lesz a neve, irányítóhely lesz. A Burannu, a Mély Vizek Folyója partján lesz a helye, És hasonmása, egy város fog emelkedni a jövőben, neve Lagash lesz. A kettő közt a tervrajzon vonalat húztam, Hatvan league távolságban gyógyító város fog létesülni, A te saját városod lesz az, Shuruppak, a Menedék Város lesz a neve. A középvonalon fog elhelyezkedni, és a negyedik városhoz vezet; Nibru-ki, a Földi Átkelőhely lesz a neve, benne Ég-Föld Kapcsolatot alapítok. Itt lesz a helye a Sorstábláknak, minden küldetést innen fognak irányítani! Eriduval együtt öt város lesz, örökké létezni fognak!
Egy kristálytáblán Enlil megmutatta Ninmahnak a mesteri tervet: A táblán több jelet látott (Ninmah), és megkérdezte Enlilt felőlük. Az öt városon túl még megépítem a Szekerek Helyét, Amikor a Nibiruról közvetlenül e Földre érkeznek! Felelte Enlil. Ninmah akkor megértette, miért zavarták össze Enlilt Anu tervei a Lahmu bolygóval kapcsolatban. Fivérem, lenyűgözőek a terveid az öt városra! Mondta neki Ninmah. Shuruppak alapítása, a gyógyító városé, hogy lakhelyem legyen, az enyém, Ezért igen hálás vagyok; A terven túl ne szegülj szembe atyáddal, és fivéredet se sértsd meg! Bölcs vagy és szépséges! Mondta Enlil.

Abzuban Enki is terveket kovácsolt, hogy hol építse házát, Hol építse a hősök lakhelyét, hol lépjen be a Föld belsejébe. Égi hajóján Abzu kiterjedését megmérte, területeit alaposan megszemlélte. Abzu távoli föld volt, messze Edin vizein túl; Gazdag föld volt, dúsgazdag föld, tökéletesen termékeny Hatalmas folyók siettek át a térségen, nagy vizek, sebes folyásúak; A folyó vizek mellett Enki lakhelyet csinált magának, Abzu közepén telepedett le, tiszta vizű helyen. Azon a Földön a Mélység Helyét meghatározta Enki, ahol a hősök a Föld mélyébe ereszkedhetnek. A Földhasítót oda telepítette Enki, hogy azzal szakítsa fel a föld felszínét, Hogy alagutakkal elérje a Föld belsejét, hogy felfedje az arany erezetet. A közelben helyezte el a Roppantót és az Összezúzót, Hogy az aranytartalmú kőzetet roppantsák és zúzzák, hogy égi hajókkal elszállítsák, A Leszállóhelyre vigyék a cédrushegyre, Onnan a rakétahajók a köztes állomásra a Lahmura vigyék.
A Földre még több hős érkezett, néhányat Edinbe osztottak be, mások Abzuban kaptak feladatot. Laarsa és Lagash megépült Enlil tervével, Shuruppakot megalapította Ninmahnak. Ott lakott vele egy sereg gyógyító nő, fiatal ápolónő. Nibru-kiben Enlil összeállított egy Ég-Föld Kapcsolatot, hogy onnan irányítson minden küldetést. Eridu és Abzu között utazott oda-vissza Enki, hogy felügyeljen. Lahmun haladt az építkezés; hősök érkeztek a köztes állomásra. Egy Shar, két Shar idejéig tartottak az előkészületek; aztán Anu kiadta a parancsot.

A Földön a hetedik nap volt, amit Enki az elején pihenőnapnak jelölt ki. Mindenhol összehívták a hősöket, és Anu a Nibiruról üzenetet sugárzott, hogy hallják; Edinben összegyűltek, Enlil volt ott a parancsnok. Ninmah vele volt; a fiatalok köréje gyűltek. Alalgar aki Eridu felügyelője volt, ott volt, Abgal, a Leszállóhely parancsnoka szintúgy ott állt. Abzuban összegyűltek a hősök, Enki szeme előtt álltak; Enkivel volt vezére, Isimud; Nungal, a pilóta is ott volt. Lahmun összegyűltek a hősök; büszke parancsnokukkal, Anzuval álltak ott. Hatszázan voltak a Földön, háromszázan gyülekeztek Lahmun. Összesen kilencszázan voltak, mind hallották Anu, a király szavait: Hősök, ti vagytok a Nibiru megmentői! Mindennek a sorsa a ti kezetekben van! Sikereteket feljegyezzük az örökkévalóságnak, dicső neveket kaptok. Akik a Földön vannak, azok neve Anunnaki, melynek jelentése: Akik A Mennyből A Földre Jöttek! Akik Lahmun vannak, azok neve Igigi, melynek jelentése: Akik Figyelnek És Látnak! Minden, ami szükséges, készen áll: Jöjjön hát az arany, mentsük meg a Nibirut!

* * *

Ez pedig Enki, Enlil és Ninmah története, Szerelmeiké és házasságaiké, és fiaik rivalizálásáé.

A három vezér Anu gyermeke volt, mindhárom más anyától született. Enki volt az Elsőszülött, anyja Anu egyik ágyasa volt. Enlil Antutól, Anu hitvesétől született; ő lett hát a Jogos Örökös. Ninmah anyja egy másik ágyas volt, a féltestvére volt mindkét fivérnek. Elsőszülött leánya volt ő Anunak, ezt jelezte neve, Ninmah. Igen szépséges volt ő, bölcs volt és gyorsan tanult. Eát, kinek neve Enki volt, Anu kiválasztotta Ninmah törvényes hitveséül, Ezáltal fiúgyermekük következett volna jogos örökösként. Ninmah Enlilbe, a vonzó parancsnokba volt szerelmes, Aki elcsábította őt, és méhébe öntötte magvát, Enlil magvából fiú született, akit szülei Ninurtának neveztek el. Cselekedetük felháborította Anut; büntetésül Ninmahnak megtiltotta a házasságot örökre!
Ea Anu parancsára elhagyta menyasszonyát, és egy Damkina nevű hercegnőt vett feleségül helyette; Fiú örökösük született, Marduknak nevezték, mely azt jelenti, aki Tiszta Helyen Született. Ami Enlilt illeti, házasságból fia nem született, hitvese nem volt. A Földön történt, nem a Nibirun, hogy Enlil végül megnősült; Ennek története nemi erőszak, száműzetés, és megbocsátást hozó szerelem, És még több fivér, akik csak féltestvérek. A Földön nyár volt; Enlil visszavonult otthonába a cédruserdőben. A cédruserdőben sétált Enlil egy hűs napon; Egy hűvös hegyi patakban Ninmah fiatal hölgyei, akik a Leszállóhelyen láttak el feladatot, fürdőztek. Enlilt megbűvölte egyikük szépsége és kecsessége, kinek neve Sud volt.
Enlil elhívta őt cédrus hajlékába: Gyere, fogyassz velem a Nibiru gyümölcséből készült elixírből, ami itt nőtt! Mondta neki. Sud bement Enlil lakhelyére, Enlil egy pohárban elixírt adott neki. Sud ivott, Enlil is ivott; Enlil közösülésről beszélt neki. A leány vonakodott. Hüvelyem túl szűk, nem ismeri a közösülést! Mondta Enlilnek. Enlil csókolózásról beszélt; a leány vonakodott: Ajkaim túl kicsik, nem ismerik a csókot! mondta Enlilnek. Enlil nevetett és átölelte, nevetett és megcsókolta; Magvát a méhébe öntötte! Erkölcstelen tettéről jelentést kapott Ninmah, Sud parancsnoka. Enlil, te erkölcstelen! Tettedért ítéletet hoznak feletted! Mondta haragosan Enlilnek Ninmah.
Ötven Anunnaki jelenlétében összegyűlt Hét Bíró, A Hét Bíró Enlilre büntetést szabott ki: Tiltassék ki Enlil minden városból, száműzzük oda, Ahonnan Nincs Visszatérés! Egy égi kamrában elküldték Enlilt a Leszállóhelyről, Abgal volt a pilóta. Oda vitte, Ahonnan Nincs Visszatérés, hogy sose térhessen vissza! Az égi kamrában utaztak ketten, egy másik föld volt úticéljuk. Ott a félelmetes hegyek között egy elhagyatott helyen, Abgal leszállt az égi kamrával. Itt lesz száműzetésed helye! mondta Abgal Enlilnek. Nem véletlenül választottam! mondta Enlilnek. Enki titka rejtőzik itt, Egy közeli barlangban Enki hét Rettenetes Fegyvert rejtett el, Alalu égi szekeréről távolíttatta el őket. Vedd magadhoz a fegyvereket, és a fegyverekkel a tiéd lesz a szabadság!

Így szólt Abgal a parancsnokához; Enki titkát elárulta Enlilnek! Aztán a titkos helyről Abgal távozott, Enlil egyedül maradt. Edinben Sud így szólt parancsnokához, Ninmahhoz: Enlil magva teherbe ejtett engem, Enlil gyermeke fogant méhemben! Ninmah Sud szavait átadta Enkinek; a Föld Ura volt ő, a Földön ő volt a tekintély! Sudot a Hét Bíró elé idézték: Hitvesednek fogadod Enlilt? Kérdezték tőle. Beleegyezését nyilvánította; Abgallal szavait Enlilnek száműzetésébe megüzenték. Enlil visszatért száműzetéséből feleségül venni Sudot, ezzel Ninmah és Enki megbocsátott neki. Enlil hivatalos hitvese lett Sud; neve Ninlil lett, a Parancs Úrnője. Azután Ninlilnek és Enlilnek fia született; Nannar, a Fényes, így nevezte Ninlil. Ő volt az első Anunnaki, aki a Földön fogant, A Nibiru egyik királyi sarja egy idegen bolygón született!
Ezután Enki így szólt Ninmahhoz: gyere velem Abzuba! Abzu közepén, egy tiszta vizű helyen készítettem magamnak lakhelyet. Fényes fémmel ékes, melynek neve ezüst, Sötétkék kővel ékes, melynek neve lapis lazuli; Gyere, Ninmah, legyél mellettem, hagyj fel rajongásoddal Enlil iránt! Abzuba utazott Ninmah, Enki lakhelyére, Enki ott szerelmes szavakat szólt hozzá, Hogy ők egymásnak valók, édes szavakat suttogott neki. Még mindig téged szeretlek! Mondta simogatva. Átölelte, megcsókolta; falloszából (Ninmah) vizet fakasztott.

Enki a magvát Ninmah méhébe öntötte. Szülj nekem fiút! Szülj nekem fiút! Így kiáltott. (Ninmah) a magot méhébe fogadta, Enki magva teherbe ejtette őt. Egy nap a Nibirun egy földi hónap volt neki, Két nap, három nap, négy nap a Nibirun olyan volt, mint a földi hónapok, Öt, hat, hét és nyolc hónap telt el, Ninmah vajúdni kezdett. Gyermeket szült; az újszülött leány volt; Abzuban a folyó partján megszületett Enki és Ninmah leánya! Enkinek a leánygyermek csalódást okozott. Csókold meg a gyermeket! Mondta neki Ninmah. Csókold meg a gyermeket! Enki a vezírének, Isimudnak ezt mondta: Fiúgyermeket akartam, Fiúgyermeket akarok nemzeni féltestvéremnek! Újból megcsókolta Ninmaht, ágyékát megragadta, magvát a méhébe öntötte.
Újra teherbe esett, és újra leányt szült Enkinek. Fiúgyermeket, fiúgyermeket akarok! Kiáltott rá Enki; újra megcsókolta Ninmaht. Ekkor Ninmah átkozta Enkit, Amit evett (Enki), az olyan volt, mint a méreg; állkapcsa fájt, foga fájt, bordája fájt. Isimud összehívta az Anunnakikat, kíméletet kértek Ninmahnak. Enki esküre emelt kézzel ígérte, távol tartja magát Ninmah szeméremtestétől; Egyenként meggyógyította (Ninmah) a betegségeket, és átka alól felszabadult Enki. Ninmah visszatért Edinbe, és soha nem házasodott; Anu parancsát megtartotta!
Enki a feleségét, Damkinát, és fiukat, Mardukot hívatta; (Damkina) megkapta a Ninki nevet, mely azt jelenti, A Föld Úrnője. Tőle és ágyasaitól Enkinek öt fia született, így hívták őket: Nergal és Gibil, Ninagal és Ningishzidda, és Dumuzi, a legifjabb. Enlil és Ninmah a Földre hívták fiukat, Ninurtát, Hitvesétől Ninliltől Enlilnek még egy fia született, Nannarnak teljes fivére, Ishkur volt a neve. Három fia volt Enlilnek összesen, egyik sem ágyastól született. Két klánt alapítottak tehát a Földön; rivalizálásuk háborúkhoz vezetett.

* * *

Ez a története az Igigik lázadásának, És annak, hogy Anzut halálra ítélték, büntetésül, amiért ellopta a Sorstáblákat.

Abzuból a Föld ereinek aranyát a Leszállóhelyre vitték, Az Igigik onnan rakétahajókon a Lahmu bolygó köztes állomására vitték. A Lahmu bolygóról égi szekereken szállították a nemesfémet a Nibirura; A Nibirun az aranyat a legfinomabb porrá őrölték, és arra használták, hogy a légkört védje. A mennyeken a szakadás lassan gyógyult, lassan megmenekült a Nibiru! Edinben tökéletesítették az öt várost. Enki Eriduban ragyogó hajlékot épített, a talajon az égbe emelkedőnek építette, Hegyként emelte a föld fölé, jó helyre építette.

Damkina, a hitvese ott lakott; fiát, Mardukot ott tanította bölcsességre Enki. Nibru-kiben Enlil megalapította az Ég-Föld Kapcsolatot, ami csodás látvány volt. Közepén magas oszlop emelkedett egészen a mennyekbe, Egy felboríthatatlan emelvényen állt; Azzal Enlil szavai minden települést elértek, Lahmun és a Nibirun is hallották őket. Onnan sugarak emelkedtek, amik minden táj szívét kutatták; Szeme megvizsgálta az egész földet, hálója a nem kívánt közeledést lehetetlenné tette. Magas házában koronához hasonlatos kamra volt középen, a távoli mennyeket fürkészte; A láthatár felé fordult pillantása, a mennyei zenitet tökéletesítette. Sötét, üreges kamrájában a nap családját tizenkét embléma jelölte, A Nap és a Hold, a Nibiru és a Föld, és a nyolc égi isten titkos jeleit a ME tartalmazta.
A Sorstáblák a kamrában színeiket kibocsátották, Enlil velük figyelt minden jövést-menést. A Földön robotoltak az Anunnakik, és méltatlankodtak a munka és az élelem miatt. A Föld gyors keringése megzavarta őket, az elixírből csak kicsiny adagokat kaptak. Edinben robotoltak az Anunnakik, Abzuban még keményebb volt a munka. Csapatostul mentek vissza a Nibirura az Anunnakik, és új csapatok jöttek. A Lahmun lakó Igigik tiltakoztak leghangosabban; Amikor a Lahmuról a Földre leszálltak, a Földön pihenőhelyet követeltek. Anuval beszélt Enlil és Enki, a királytól tanácsot kértek:
Hívjátok a vezetőt a Földre, tárgyaljatok Anzuval! Mondta nekik Anu. Anzu a mennyekből a Földre leszállt, és átadta Enlilnek és Enkinek a tiltakozó szavakat. Értessük meg Anzuval a munkálatokat! Mondta Anki Enlilnek. Megmutatom neki Abzut, te pedig mutasd meg neki az Ég-Föld Kapcsolatot! Enki megmutatta Anzunak Abzut, megmutatta neki a bányában a munkálatokat; Enlil Anzut Nibru-Kibe hívta, és hagyta belépni a szent, sötét kamrába; A legbelső szentélyben a Sorstáblákat elmagyarázta Anzunak. Megmutatták Anzunak, mit csinálnak az Anunnakik az öt városban; A Leszállóhelyre érkező Igigiknek könnyebbséget ígért. Az Igigik tiltakozását megtárgyalni visszatért Nibru-kibe.
Anzu herceg volt a hercegek között, királyi magból származtak ősei; Gonosz gondolatok támadtak szívében, amikor visszatért az ÉgFöld Kapocshoz. Fondorkodott, hogy elvigye a Sorstáblákat. Szívében azt tervezte, hogy a menny és a Föld rendeleteit magához ragadja. Enlil eltávolítását tervezte, hogy ő maga uralkodjon az Igigik és az Anunnakik felett! A gyanútlan Enlilt a szentély bejáratánál hagyta állni Anzu; A gyanútlan Enlil elhagyta a szentélyt, hogy ússzon és hűsöljön egyet. Gonosz szándékával Anzu megszerezte a Sorstáblákat; Egy égi kamrában elrepült, az égi kamrák hegyéhez sietett; Ott, a Leszállóhelyen várták a lázadó Igigik, Arra készültek, hogy Anzut a Föld és Lahmu királyának kiáltják ki! Nibru-ki szentélyében a ragyogás kihunyt, a zümmögés elhalkult. Csend uralkodott, felfüggesztették a szent képleteket.
Nibru-Kiben Enlilnek elakadt a szava; letaglózta az árulás. Enkihez haragos szavakat intézett, Anzu származásáról kérdőre vonta őt. Nibru-kiben a vezetők összegyűltek, a sorsról rendelkező Anunnakik Anuval konzultáltak. Anzut el kell fogni, a szentély Tábláit vissza kell hozni! Így rendelkezett Anu. Ki szálljon szembe a lázadóval? Ki hozza vissza a Táblákat? Kérdezték egymást a vezetők. A Sorstáblákkal a birtokában legyőzhetetlen Anzu! Mondták egymásnak.
Anyja bátorítására Ninurta lépett elő: Enlil harcosa leszek, Anzut legyőzöm! Így szólt Ninurta. A hegyoldal felé vette útját Ninurta, hogy a bujkáló Anzut legyőzze. Anzu rejtekéből gúnyolta Ninurtát: a Táblák megvédelmeznek, legyőzhetetlen vagyok! Ninurta villámokat szórt Anzura; a nyilak nem közelítették meg Anzut, hanem visszafordultak. A csata leállt, Ninurta fegyverei nem győzték le Anzut! Enki tanácsot adott Ninurtának: Forgószeleddel támassz vihart, Lepje a por Anzu arcát, égi madara szárnyát borzolja össze!
Fiának Enlil erős fegyvert készített, egy Tillu lövedék volt az, Vihar-fegyveredre tedd rá, és amikor szárnytól szárnyig közelít, lődd Anzura! Így okította fiát, Ninurtát Enlil. Amikor szárnytól szárnyig közel vagytok, villámként repítsd a lövedéket! Ninurta újra szárnyalt a Forgószéllel, Anzu ellene égi madarában kihívóként emelkedett. Szárnytól szárnyig! Anzu haragosan kiáltott. Ez a csata végez veled! Ninurta követte Enki tanácsát; Forgószelével vihart kavart. A por Anzu arcát eltakarta, égi madarának szárnyvége védtelen lett; A közepébe lőtte Ninurta a lövedéket, tüzes ragyogás kapta el Anzu szárnyait. Akár a lepkék, úgy verdestek a szárnyak, Anzu csapkodva a földre zuhant. A Föld rengett, az ég elsötétült, A lehullott Anzut Ninurta elfogta, és a Sorstáblákat elvette tőle.
A hegytetőről az Igigik figyelték; Amikor a Leszállóhelyre ment Ninurta, remegve mentek hozzá megcsókolni a lábát. Ninurta a fogoly Abgalt és Anunnakikat kiszabadította, Anunak és Enlilnek jelentette győzelmét. Visszatért Nibru-kibe, és a legbelső kamrába visszahelyezték a Táblákat. Újra visszatért a ragyogás, a ME zümmögése a Táblákban helyreállt. A Hét bíró elé állították Anzut; Enlil és hitvese, Ninlil, Enki és hitvese, Ninki, aki korábban Damkina volt, És a fiaik, Nannar és Marduk ott voltak; Ninmah is bíró volt. Ninurta beszélt a gonosz tettekről: nem volt mentség, legyen halál a büntetés!
Mondta. Az Igigik jogosan tiltakoztak, szükségük van földi pihenőhelyre! Vetette ellen Marduk. Gonosz tettével Anzu minden Anunnakit és Igigit veszélybe sodort! Mondta Enlil. Enki és Ninmah Enlillel értett egyet, a gonoszt ki kell irtani! mondták. Halálra ítélték heten Anzut; Anzu életét gyilkos sugárral kioltották. Teste legyen keselyűk martaléka! Mondta Ninurta. Legyen eltemetve Lahmun, Alalu mellett a barlangban! Mondta Enki. Ugyanabból az ősi magból származnak ők ketten. Vigye el Marduk a testet Lahmura, maradjon ott parancsnoknak Marduk! Ezt javasolta Enki a bíráknak. Legyen hát! Mondta Enlil.

* * *

Ez pedig annak a története, hogy hogyan alapították Bad-Tibira városát, a Fém Városát, És hogy a negyvenedik Shar idején az Anunnakik fellázadtak Abzuban.

A huszonötödik Shar idején lázadt fel Anzu, akit kivégeztek, Az Igigi lázongását ez elnyomta, de nem szüntette meg. Mardukot Lahmura küldték, hogy az Igigikbe lelket öntsön, hogy ügyeljen jólétükre. A Földön Enlil és Enki változásokról beszéltek, hogy a Földön elkerüljék a lázongást. A Földön túl hosszú a tartózkodási idő, mondták egymásnak. Ninmah tanácsát kérték, arca változásától megijedtek.

Az aranynak gyorsabban kell érkeznie a Nibirura, a megváltást gyorsabban kell szállítani! Egyetértettek ebben. Ninurta sokat tudott a bolygók belsejéről; a felmenőinek bölcs szavakat mondott: Meg kell alapítani a Fém Városát, ahol az aranyat olvasztani és finomítani kell, Így kevésbé súlyos rakományt kell szállítani a Földről. Minden rakétahajó több aranyat tudna szállítani, és hely lenne az Anunnakiknak, hogy visszatérjenek a Nibirura, Aki fáradt, az térhessen vissza a Nibirura, és helyettük frissek jöjjenek a Földre! Enlil és Enki és Ninmah Ninurta tanácsa mellett voltak, Anuval konzultáltak, és ő is egyetértett.
Edinbe tervezték a Fém Városát, Enlil ragaszkodott a helyszínhez! A Nibiruról hozott anyagokból épült, a Nibiruról hozott eszközökkel szerelték fel. Három Shar idejéig tartott az építés, Bad-Tibira lett a neve. Ninurta, aki a javaslatot tette, a főparancsnok lett ott. Az arany áramlása a Nibirura így könnyebbé vált és felgyorsult, Akik korábban a Földre és Lahmura jöttek a Régi Idők elején, A Nibirura visszatértek; köztük volt Alalgar és Abgal és Nungal. Az újak, akik helyettük érkeztek, fiatalok és lelkesek voltak; Nem voltak szokva a Föld és Lahmu keringéséhez és egyéb nehézségekhez.
A Nibirun, ahonnan jöttek, gyógyult a szakadás a légkörben; A bolygón s a mennyekben történt nagy csapásokról a fiatalok nem tudtak. Arany küldetésük izgalmának és kalandjainak örvendeztek! Ahogy Ninurta kigondolta, Abzuból elszállították az ércet, Bad-Tibirában megolvasztották és finomították, és rakétahajókon Lahmura küldték; Égi szekereken Lahmuról a Nibirura szállították a tiszta aranyat.
Ahogy Ninurta kigondolta, Abzuból az arany áramlott a Nibirura, De arra nem gondolt, hogy az újonnan érkezett Anunnakik, akik Abzuban robotolnak, nyugtalanul lázongani fognak! Az igazat megvallva Enki nem törődött azzal, ami készülőben volt, Más dolgok kötötték le a figyelmét Abzuban. Lenyűgözte minden, ami Abzuban élt és nőtt; Tanulmányozni akarta a különbségeket a Nibirun és a Földön létező dolgok között. Fel akarta fedezni, hogyan okozott bajokat a Föld keringési ciklusa és légköre. Abzuban, a folyó vizek mellett csodálatos tanulmányozó-helyet emelt, Mindenféle eszközzel és szerszámmal felszerelte. Az Élet Házának nevezte, és meghívta ide fiát, Ningishziddát. Szent Képleteket, apró ME-ket formáltak, amik az élet és halál titkait birtokolták, Meg akarták fejteni a Föld teremtményeinek élete s halála rejtélyeit.
Enki különösképp megkedvelt néhány élőlényt; A magas fák közt laktak ezek, és mellső lábaikat kezekként használták. A sztyeppék magas füvében különös teremtményeket lehetett látni; felegyenesedve jártak. Enki elmerült a tanulmányiban; nem vette észre, mi készül az Anunnakik között. Ninurta vette észre elsőként a bajt: Bad-Tibirában feltűnt neki, hogy egyre kevesebb az érc. Enlil Ninurtát Abzuba küldte, hogy megnézze, mi folyik ott. Ennugi, a Főtiszt az ásatásokhoz kísérte, Ahol saját fülével hallotta az Anunnakik panaszait; Morgolódtak és siránkoztak, az ásatásokon tiltakoztak; Elviselhetetlen a robotolás! Így szóltak Ninurtához. Ninurta jelentette nagybátyjának, Enkinek.
Hívjuk ide Enlilt! Mondta Enki. Enlil eljött Abzuba, és az ásatások közelében egy házban szállásolták el. Ijesszünk rá Enlilre a házában! Kiáltoztak a bányászok. Vegye el tőlünk a kemény munkát! Üzenjünk hadat, erőszakkal szerezzünk könnyebbséget! Kiáltották mások. Az Anunnakik a bányákban lázító szavakra hallgattak, Szerszámaikat felgyújtották, elégették baltáikat. Zaklatták Ennugit; a Bányászat Főtisztjét foglyul ejtették az alagutakban; Magukkal vitték, amikor elindultak, és Enlil ajtajához mentek.
Éjszaka volt, az őrködés felén túl voltak; Enlil hajlékát körülvették, szerszámaikat és fáklyáikat magasra emelték. Kalkal, a kapu őre bezárta az ajtót, és Nuskut felkeltette; Nusku, Enlil vezére felkeltette urát, ágyából kikeltette, s így szólt: Uram, házadat körülvették, harcos Anunnakik jöttek kapud elé! Enlil hívatta Enkit, Enlil magához hívatta Ninurtát: Mit látnak szemeim! Ellenem szervezkednek így? Így szólt hozzájuk Enlil: Ki kezdte ezt a lázadást? Az Anunnakik egymás mellett kiálltak: mindannyian lázadunk! Túl sok a munka, keményen robotolunk, nagy a bajunk! Így szóltak Enlilhez.
A történtekről Enlil értesítette Anut. Mivel vádolják Enlilt? Kérdezte Anu. A robotolás okozza a bajt, nem Enlil! Mondta Enki Anunak. A siránkozás hangos, minden nap tiltakoznak! Az aranyat meg kell szerezni! Mondta Anu. Folytatni kell a munkát! Engedjétek el Ennugit, beszélni akarunk vele! Mondta Enki a lázadó Anunnakiknak. Ennugit elengedték; a vezetőkhöz így szólt: Mióta a Föld hője megnőtt, a munka fárasztó, kibírhatatlanul nehéz! Térjenek vissza a Nibirura a lázadók, jöjjenek helyettük újak! Mondta Ninurta. Talán készíthetnél újfajta szerszámokat: mondta Enlil Enkinek. Hogy az Anunnaki hősök elkerülhessék az alagutakat? Hívjuk ide fiamat, Ningishziddát, tanácskozni akarok vele! Felelte Enki.
Elhívták Ningishziddát, és tanácskoztak. Lehetséges a megoldás! Jelentette ki Enki: Teremtsünk Lulut, egy Primitív Munkást, hogy elvegye a nehéz munkát, Végezze ez a Lény az Anunnaki kemény munkáját! Megdöbbentek az ostromlott vezetők, elakadt a szavuk. Ki hallott már újonnan teremtett Lényről, egy munkásról, aki az Anunnakik munkáját elvégzi? Hívatták Ninmaht, aki sokat tudott a gyógyításról és segítségnyújtásról. Enki szavait elismételték neki: Ki hallott már ilyet? Kérdezték tőle. A feladathoz sosem volt még hasonló! Mondta ő Enkinek. Minden lény egy magból származik, Egy lény a másikból hosszú korszakok alatt fejlődik ki, a semmiből soha semmi nem származott!
Milyen igaz, nővérem! Mondta mosolyogva Enki.
Abzu titkát hadd fedjem fel előtted: A Lény, amire szükségünk van, már létezik! Csak annyi a dolgunk, hogy esszenciánk jelével ellátjuk, És Lulu, a Primitív Munkás lesz belőle! Így szólt hozzájuk Enki. Hozzunk hát döntést, adjunk áldást a tervemre: Teremtsünk Primitív Munkást, esszenciánk jelével alkossuk meg őt!

Részlet Zecharia Sitchin „Enki elveszett könyve – Egy földönkívüli istenség emlékei és próféciái” című könyvéből

Megnézem a könyvet

<< < >> >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR