- Blog -

A legvadabb álmainkat túlszárnyaló jövő

Eltitkolt igazságok
2016-10-22

Az öntudatra ébredés hajnala óta foglalkoztatnak bennünket a „nagy kérdések": Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hogyan kerültem ide, hová tartok? Különböző tanárok jöttek, aki mind azt állították, hogy ismerik a válaszokat - az eltérő vélemények nagy fájdalomhoz és atrocitáshoz vezettek a történelem során. Ennek ellenére következetesen ugyanazok a témák jelennek meg szinte minden spirituális hagyományban, beleértve azt a gondolatot, hogy az Univerzum nem „halott" anyag, hanem sokkal inkább egy élő, tudatos lény.

Azt mondják, ez a szuperintelligencia a maga képére szövi a tér, az idő, az energia, az anyag, a biológia és a tudat szálait. A világegyetem végtelensége ellenére úgy tűnik, hogy mindannyian személyes kapcsolatban állunk ezzel a fenséges Létezővel -és jóval túléljük a fizikai testünk halálát.
A legtöbb szellemi tanítás is mondja, hogy végül egyesülni fogunk ezzel az „Egységgel" - a rejtett lelki törvények akkor is irányítják az életünket, ha nem is tudunk róluk és végül visszavezetnek majd az eredetei otthonunkba. Azt is hallani, hogy az olyan következetesen jóindulatú szuperlények, mint Jézus, Buddha, Krishna és mások, közvetlenül beavatkoztak a Föld történetébe, hogy megmutathassák nekünk a nagyobb Igazság felé vezető utat.
Graham Hancock, Zecharia Sitchin és mások arról számoltak be, a legrégibb kultúrák „istenekről" beszéltek, akik gyakorlati segítséget adtak nekik az írott nyelv, matematika, csillagászat, mezőgazdaság, állattenyésztés, az etika, a jog és az építészet terén, beleértve a lehetetlenül nehéz kőtömbökből épült masszív építmények létrehozását, amik nyilvánvalóan hasznos cél érdekében épültek. Annak ellenére, hogy még a mai technológiával is óriási nehézségekbe ütközik ezeknek az épületeknek a megépítése, ezek a „megalitikus" szerkezetek a világ minden táján megtalálhatóak.
A mi „modern" korunkban a nagy világvallások és spirituális hagyományok lenyűgöző eredete általában mitológiának és babonának van bélyegezve. A különböző filozófiai rendszerek látszólag feloldhatatlan különbségei miatt és a bizonyítható információk miatti vágy következtében a tudomány mondja ki a végső igazságot és nem a vallás – ezzel pedig a korábban fenséges, csodálatos Isteni Kozmosz is háttérbe szorult. Az Univerzum halott, üres „dolgok” óriási gyűjteményévé vált. Az elménk, a gondolataink és az érzelmeink – nem beszélve a fajok gazdagságáról és sokféleségéről ezen a bolygón – már csak a véletlen szülöttei. Nincs miért élnünk és semmi nem vár a halálunk után - még az etika vagy erkölcs iránti igény is egészséges filozófiai vita tárgya lett. Ha tudjuk, hogy végül mind meghalunk és csak egyszer élünk, akkor miért nem örömtelibb a létezésünk? Miért nem adjuk át magunkat teljes egészében a pénz, a hatalom és kiváltság hedonista élvezetinek, és igyekszünk ezeket átadni a gyerekeinknek, akik a saját testünkből jönnek létre?
Minél inkább azt hisszük, hogy sokat tudunk, annál magányosabbnak tűnik az életünk. Eltűnt a varázslat. Nincsenek különleges képességeink és varázserőnk. Nincs mit várnunk a halálunk után. Senki nincs rajtunk kívül az Univerzumban, akivel találkozhatnánk. És még mielőtt bármilyen fenntartható módon valaha is lehetőségünk lenne utazni a térben, mindannyian elveszünk egy planetáris katasztrófában - vagy a saját tömegpusztító fegyvereink, vagy természetes okok miatt , amiket nem vagyunk képesek szabályozni vagy megelőzni. Nagy költségvetésű katasztrófa filmek végtelennek tűnő sora szórakoztatja a közönséget olyan történetekkel, amelyekben a teljes megsemmisülés veszélyezteti a Földet. Lehet, hogy mostantól másképp hallgatod a „Profits of doom” („A nyereség a végzet”) című számot – és talán elgondolkozol azon, hogy tényleg minden rendben van-e.
Ha láttad a The 2012 Enigma című YouTube-dokumentumfilmemet, ami ennek a könyvnek a kezdete volt, ha megnézted a weboldalamat, a Divine Cosmos-t (Isteni Kozmosz), és néhány televíziós megjelenésemet, akkor valószínűleg tudod, hogy nem hiszek a nyomasztó, félelmetes vagy katasztrofális jövőben. Ehelyett, úgy gondolom, hogy a sorsunkat gondosan és aprólékosan irányítja egy rejtett intelligencia – egy élő energiamező, amiből az egész Univerzum származik. Sok nagy kutató egymástól függetlenül fedezte fel ezt a láthatatlan egyetemes erőt, és mindannyian máshogy nevezték el. Mivel ez az erő lehet minden tér, idő, anyag, energia, biológia és tudat forrása a világegyetemben, én a legegyszerűbb, mindent átfogó kifejezést használom rá: Forrásmező.
Ez a könyv nem filozófia, spekuláció vagy vágyálom - ez a Forrásmező vizsgálatainak hatalmas szintézise. Óriások vállán állok a könyv írásakor, mert az eredmények többsége híres egyetemek professzorainak nevéhez fűződik, akik kutatásaik miatt gyakran szembekerültek a kollégáikkal, a munkaadóikkal és az elterjedt nézetekkel. Számos példa is van arra, hogy egy tudós vagy kutatóintézet különleges áttörést ért el – de a média nem értette, hogy az eredmények hogyan illeszkednek a sok egyéb kapcsolódó felfedezés sorába. Oroszországban azonban legalább a 1950-es évektől következetes, célirányos erőfeszítéseket tettek a Forrásmező kutatására a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlásáig. A legtöbb kutatási eredmény nemzetbiztonsági okok miatt titkosított. 1996-ban több mint tízezer olyan dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amelyek a Forrásmezővel foglalkoznak, ezeknek több mint a fele Oroszországból származik. Az eredmények olyan megdöbbentőek, hogy gyanítom szóhoz sem jutsz majd, amikor megtudod, mennyit tudunk már erről a láthatatlan erőről-ami mindent befolyásol amit látunk, hallunk, csinálni, és hiszünk.
Több, mint harminc évembe telt ennek a hatalmas mennyiségű adatnak az összegyűjtése - különösen 1993 óta szinte minden időmet a tudomány radikális újragondolásának szenteltem. 1998 nyarán magánvállalkozó lettem és onnantól kezdve heti hét nap, napi tizennégy órában kizárólag a Forrásmező-jelenségek kutatásával és vizsgálatával foglalkoztam. Miután Brian Tart, a Dutton Books elnöke felajánlotta, hogy közzéteszi a kutatási anyagomat, két évig csak a könyv összeállításán dolgoztam. Amikor végre elkezdtem ötvözni a legjobb kutatási anyagokat, lenyűgözően új összefüggések körvonalazódtak ki. Ha ezek az eredmények közismertté válnak, és új technológiák alakulnak ki - és / vagy ha a meglévő technológiák hozzáférhetővé válnak a nyilvánosság számára - , egy olyan világban élhetünk, ami messze meghaladja a sci-fik és regények látnoki vízióit.
Ahogy bevezetlek a tér, az idő, az energia, az anyag, a biológia és a tudat titkaiba, felfedezzük az antigravitációt, a dematerializációt, a teleportálást, a párhuzamos valóságot, ahol az idő háromdimenziós, a kvantum geometriát, a természetes „örvény pontokat" a Földön, ahol a hajók és repülőgépek eltűnnek, az időutazás hiteles példáit, a maja naptárt, aminek segítségével ki tudjuk számolni, mikor nyílnak ezek a „kapuk” és egy elemzést, hogy a galaxisunk hogyan irányítja az egyes ciklusokat, amiket tapasztalunk - a saját fizikai, biológiai és lelki fejlődésünk érdekében. E tudomány lehetséges technológiai alkalmazásai lenyűgözőek. Ezen kívül alapvetően megváltozik a tér és az idő természete is, ahogy teljesen belemerülünk az új energiába.
A Forrásmező a kulcs, amivel kinyithatjuk a rejtélyek kapuit és végül megérthetjük a nagy kérdést: kik vagyunk, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide, és hová megyünk. A Forrásmező utáni nyomozás a következő fejezetben Dr. Cleve Backster munkájának feltárásával indul – ő egy úttörő, aki segít megértenünk a tudat valódi természetét. Többé már nem kell sötétben tapogatóznunk a tudat szerkezetét és célját illetően. Ez nem csupán biológiai jelenség – meg van írva az Univerzum energiájában.

David Wilcock, 2011. január

Részlet David Wilcock „A Forrásmező felfedezése” című könyvéből.

Megnézem a könyvet

<< < >> >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR