A szittyák jelleme: a könnyedség, a tökéletesség és az igazság. És ez a nép 2000 esztendőn keresztül élt elfoglalt helyén s volt és lett komoly világtényező. Nagyságát, kiválóságát ezer esztendőn keresztül tisztelettel hirdetik, csak akkor teszik meg őket gonoszoknak, mikor a kereszténység lesz úrrá Európában s a barátírók mindent, ami nem volt és lett keresztény rossznak s mindenkit, aki nem lett azzá, pogány gonosznak mondottak...

Nincs a világnak egyetlen országa sem, amelyik annyi pénzt költött a saját származása meghamisításának véghezvitelére és a nagyvilágban való publikálására, mint a magyar. Ha az idegen hatalom által erre a célra kiadott hatalmas összegeket, valamint a finnugor-magyar származásra vonatkozó kiadványok papírsúlyát számba vesszük, akkor eszmélünk csak valóban arra, hogy micsoda fontossággal bír az emberiség történelmében a magyarság valódi származásának és igaz történetének a feltárása...

A trianoni békediktátum a történelmi Magyarország területéből (Horvátországgal) 232.578 négyzetkilométer területet, az ország területének 71.5%–át szabdalta le...

A magyarok megjelenését a keresztények nem nézték jó szívvel. A pártatlan GARDÉZI úgy írja le őket, hogy jó megjelenésű és csinos emberek voltak, akik prém– és selyem–brokát ruhákat hordtak és arany– meg ezüstveretű fegyvereket viseltek. Ezzel szemben – azoknak az országoknak megijedt klerikusai, melyeket az új jövevények veszélyeztettek, szörnyetegeknek nevezik őket, akik az ördögök és boszorkányok ivadékai...

Ha megnézzük a honfoglaló magyarság fegyverzetét, ruházatát és egyéb felszerelését, bebizonyosodik előttünk, hogy előállításuk kézműipari tudást kívánt. Ha pedig kiszámítjuk az évente előállított mennyiséget, azonnal megdől őseink műveletlen, pusztán lovasnomád jellege. Bár történelmünk nem említi, de az idegen történelemírás adatai szerint őseink Kr. u. az V. században már fejlett kézműiparral rendelkeztek...

Népünk „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. A nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk...