- Blog -
„…létezett egy olyan ősanya Madonna, egy olyan Nagyanya kultusz, aminek egykor igen szoros kötődése volt a pogány magyarság Boldogasszony-hagyományához. Ez a kozmikus Boldoganya, habár kívül fekete volt, mint a bűn, belül ott volt benne a világító ősfény, az a hatalmas élőlény fény, ami maga az igazság fénye...
Hol volt, hol nem volt, de akárhol, volt a világon egy király. Annak a királynak az udvarában volt egy nagy jegenyefa, az mindig olyan nagy árnyékot tartott, hogy a kastély elejét sose süthette a nap. Egyszer a király nagyon megharagudott a jegenyefára, kihirdette, hogy aki kivágja, valami nagy jutalmat ad neki. Szétment a hír országszerte, jöttek is, vállalkoztak is sokan, de a fát csak nem bírta kivágni senkiféle se...
E világ, a földi lét kettős természete az ember ős-tapasztalata. Ezért a „kettős szimbolikus osztályozás” sok népnél megtalálható. A legtöbb ilyen rendszerben a bal oldal egybetartozik a nőivel, alsóval, északkal, a Holddal, a feketével, a betegséggel, a halandósággal, a vízzel, a nyugattal, alsó világgal, démonokkal, stb; míg a jobb oldal a férfival, a felsővel, délivel (keletivel), a fehérrel (pirossal), a Nappal, a halhatatlansággal, egészséggel, világossággal, a tűzzel, a nappallal kapcsolódik össze...