- Blog -

Tegyük fel tehát a kérdést: Mit jelenthetett az Életfa jelképe Árpád népe számára? Erre a döntő kérdésre adódó válasz, mint minden értelmezés esetében, itt is a szemléleten múlik. Milyen szemlélet keretében értelmezzük Árpád népének jelképeit? Milyen volt Árpád népének a szemlélete, világfelfogása?

Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről? Az őstörténelem egyik meghatározása szerint az a kor, amelyről nem állnak rendelkezésre írásos dokumentumok. Ugyanakkor tény, hogy az ókori források beszámolnak a korábbi állapotokról, a népek eredetéről. Ezeket azonban a 19. század óta „forráskritikára” hivatkozva hiteltelennek minősítették. A „forráskritikák” azonban végletes túlzásaik miatt maguk is kritikára, felülvizsgálatra szorulnak.

Otto Rahn személye évtizedek óta megosztja az embereket, de az is igaz, hogy nélküle egy olyan téma maradt volna feltáratlan, mely nélkül a történelem egyik nagyon fontos területe merült volna a feledésbe. A katharok történelmét kutatók a mai napig az ő kutatásait veszik alapul, de múltja miatt "nem illik" megnevezni, hogy a források alapját egy olyan személynek köszönhetjük, aki egy személyben annyit tett a történelemkutatás oltárára, mint addig még senki. Az ő neve Otto Rahn

...Lesznek, akiknek ez a könyv csak egy remek fantasztikus regény marad örökre, és minden bizonnyal lesznek olyanok is - természetesen kevesebben, akik ebben a könyvben rátalálnak a „könyv mögötti könyvre”, ami nem más, mint világunk és földünk valódi rejtélyes élete. Bulwer-Lytton ezeknek a keveseknek írta ezt a könyvet, amit immár a sokaság olvas. Ez természetes is, hiszen „a kiválasztott kevesekhez a sokaságon át vezet az a bizonyos láthatatlan út”.

Téma: Alternatív történelem
Kristálykönyvtár a Tayos barlangban? 2019-04-27

A történet középpontjában Móricz “Juan” János, egy arisztokratikus argentínai magyar vállalkozó áll, aki azt állította, hogy alagutak egész sorát fedezte fel Ecuadorban, amelyek egy “Fémkönyvtárat” is tartalmaztak.

Téma: Földönkívüli kultúrák
Az anunnakik és az ember teremtése 2019-04-27

A sumér agyagtáblák két „teremtést” írnak le. Először azt említik, hogy az emberek „kinőttek”, mint a növények a földből, egy bizonyos Uzumúa nevezetű helyen („ahol a testet növesztik”). Ezek inkább emberszabású állatok voltak még, mint valódi emberek. Nem ismerték a kenyeret, nem viseltek ruhát, kezükre támaszkodtak járás közben, és legeltek, mint a birka. Egy másik mítosz szerint azon a helyen az embereket „növesztették” a lemészárolt istenek véréből. Ez összekötheti egymással a két teremtést.

< 1 2 3 4 >
Ez a honlap sütiket használ. A sütik el­fo­ga­dá­sá­val kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Adatvédelmi nyi­latkozat: GDPR